Ültetőközegek

Alapvetően a növényeknek olyan közegre van szükségük, mely megtartja a gyökerüket és nem hagyja azokat kiszáradni. Sokféle ültetőközeg és modern tartási mód létezik, mi mégis inkább a természeteshez közelit (elterjedtebb) részesítjük előnyben.

Többször leírtuk, hogy a kereskedelemben kapható levéldísznövények a legtöbb esetben már úgy érkeznek, hogy kinőtték cserepüket, gyökereik a vízelvezető furatokon igyekeznek utat törni maguknak, így átültetésüket el kell végeznünk nem sokkal a vásárlást követően.

A közeg megválasztásához fontos utánajárnunk, hogy új kedvencünk természetes élőhelyén milyen talajon él, mit kellene nekünk is reprodukálni számára.

A kereskedelemben kapható virágföldek három típusra oszthatók, kémhatásuk szerint:

,,A” típusú – savanyú kémhatású keverékek

,,B” típusú – közel semleges kémhatású /általános

„C” típusú – kissé lúgos/pálmaföld

Ezek alapját a legtöbb esetben tőzeg adja, melyhez az egyszerűbb keverékekben komposztot/marhatrágyát és kókuszrostot adnak. Az igényesebb keverékeket már perlittel is lazítják, ami azért is hasznos, mivel  a tőzeg idővel összeesik és nem biztosítja a megfelelő szellőzést.

ÁLTALÁNOS VIRÁGFÖLDEK

Az esetek többségében, az olcsó és kedvezőnek tűnő nagy kiszerelésű „keverékek” jelentik növényeink számára a biztos és lassú halált.

Rendkívül tömör közegek, melyek alapja a fekete tőzeg, ehhez adnak hozzá némi komposztot. Az így kapott „keverék” tápanyagszegény, összetétele miatt szinte semmi levegő nem jut a cserépbe, öntözéskor még jobban összetömörödik, ezáltal a gyökerek gyakorlatilag megfulladnak, elrohadnak. Önmagukban cserepes levéldísznövények számára nem megfelelő közeg.

Felejtsük el az általános virágföldeket, hiszen általános növények sem léteznek.

Joggal merül fel bennünk a kérdés, hogy akkor mégis milyen keverék a megfelelő.

A legtöbb kedvelt, kereskedelmi forgalomban kapható levéldísznövény a trópusi övezetből származik, ezért számukra a trópusi erdő, laza, tápanyagban gazdag talaját kell biztosítanunk.

Figyelembe kell vennünk pl. a savanyúbb kémhatást igénylő növények igényeit (pl. rovaremésztő növények, peperomiák), ez esetben a tőzegnek kell dominálni a keverékben.

Egy elfogadható összetétel trópusi talajlakó növényeknek:

• fehér tőzeg
• vörösfenyőkéreg
• komposzt
• kertészeti perlit
• kókuszchips/kókuszrost

Saját földkeverékünkben mindezek megtalálhatók: https://inplanted.hu/Inplanted-mix-talajlako-tropusi-novenyekhez

Az arányokról persze megoszlanak a vélemények, minden rutinosabb növénytartónak van egy bevált receptje.

Az ÖSSZETEVŐKRŐL:

FEHÉR TŐZEG: savanyítja a közeget, laza szerkezete miatt biztosítja a kellő szellőzést, javítja a vízháztartást, gyakorlatilag tápanyagmentes

VÖRÖSFENYŐKÉREG: gyengén savanyító hatású, tartós szerkezetű, nedvességmegtartó, lazítja a közeg összetételét, segít reprodukálni az érett erdőtalajt; https://inplanted.hu/JO-FOLD-ORCHIDEA-KOZEG-5-liter

KOMPOSZT: szerves- és ásványi anyagokban gazdag, megfelelő talajélettel rendelkező alkotóelem

KERTÉSZETI PERLIT: valamennyi víz és tápanyagmegkötésre is képes; segít lazítani és szellőssé tenni a közeget; ne spóroljunk vele, ha alkalmazzuk közegkeverésnél; https://inplanted.hu/Perlit-4L

KÓKUSZCHIPS: kiváló talajlazító, levegős közeget biztosít; természetes összetevő; gyakorlatilag tápanyagmentes; https://inplanted.hu/Kokuszchips-4-liter

KÓKUSZROST: közel semleges kémhatású; könnyen felveszi a vizet, viszont, ha egyszer kiszárad, akkor nehéz újranedvesíteni; olyan növények közegébe ajánljuk, melyeknek magasabb a vízigényük; használatkor óvatosan bánjunk vele, mert könnyen okozhatja a gyökér rothadását/fulladását

Ezen kívül az epifita növények számára is találunk különböző összetételű keverékeket, melyek főként orchideák, anthuriumok és különböző páfrány-fajok ültetőközegéül szolgálhatnak.

Az alap összetétele egy ilyen, jobb minőségű közegnek:

• kisméretű kéreg
• apróra zúzott feketeszén
• sphagnum moha
• kókuszrost vagy tőzeg
• perlit

Az általunk kevert közeget ezen a linken találjátok: https://inplanted.hu/Inplanted-mix-epifita-novenyeknek

AZ ÖSSZETEVŐKRŐL:

KÉREG: a komplett keverék alapja, segít reprodukálni a természetes közeget; lassú lebomlású, a növények számára sokáig emészthető összetevő

FEKETESZÉN: szivacsos szerkezetének köszönhetően levegőt és nedvességet tárol, nyomelemeket tartalmaz, számos káros méreganyagot képes megkötni, ezzel megakadályozva az ültetőközeg gyors korhadását, enyhén lúgosító hatású, ezért óvatosan használjuk; minőségi orchideaközegek gyakori alkotóeleme

SPHAGNUM MOHA: kiváló vízmegtartó képességű, gátolja a gombák és baktériumok szaporodását.
A talajt kationok (Kalcium, Magnézium) felvételével, illetve hidrogén ionok leadásával savanyítja, megfelelő öntözés mellett nyirkos, ám szellős környezetet biztosít a gyökerek számára

https://inplanted.hu/Sphagnum-moha

FEHÉR TŐZEG: savanyítja a közeget, laza szerkezete miatt biztosítja a kellő szellőzést, javítja a vízháztartást, gyakorlatilag tápanyagmentes; ebben az esetben térkitöltő szerepet tölt be

KÓKUSZROST: közel semleges kémhatású; könnyen felveszi a vizet, viszont, ha egyszer kiszárad, akkor nehéz újranedvesíteni; használatával jelen esetben elkerülhető a gyökerek gyors és teljes kiszáradása a laza közeg miatt

POZSGÁS ÉS KAKTUSZFÖLD

Általános tudnivaló, hogy az észak-amerikai fajok többsége bázikus talajokon él (pl. mészkövön kialakult), míg a dél-amerikai fajok nagy többsége vulkanikus kőzeteken létrejött savanyú talajon tenyészik.

Emiatt a legtöbb kaktusz- és pozsgás közegnek tartalmaznia kell nagyobb szemcséjű folyami homokot, esetleg kőzúzalékot, bazaltot vagy más ásványi anyagot. Alapjuk szintén fehér tőzeg, melyhez még komposztot és perlitet keverjünk hozzá.

Az általunk, folyami homokkal kevert kaktusz és pozsgás közeg:

https://inplanted.hu/Inplanted-mix-kaktuszoknak-es-pozsgasoknak

Említést szeretnénk tenni továbbá még néhány közegről, melyek nem mindegyikéről van tapasztalatunk, de érdemes velük kísérletezni. A későbbiekben mi is tervezzük néhány kipróbálását.

Vermikulit: steril ásványi anyag, jó vízmegtartó képességgel bír; főként dugványozáshoz használják

Perlit és agyaggolyó: a perlit szervetlen kőzet, a jobb minőségűek semlegesek, tehát nem szólnak bele a közeg pH-jába; leggyakrabban virágföldek lazítására használják; mindkettő egész jó gyökereztetéshez, továbbá végleges közegként is alkalmazható a már kifejlett növények számára: ilyenkor ügyelni kell a megfelelő és rendszeres víz-és tápanyagellátásra, mivel ezen 2 anyag semmilyen tápanyagot nem biztosít növényeink számára; az agyaggolyó gyakorlatilag a hidrokultúra alapja, kapható már több méret és színezett kivitel is

Kőzetgyapot: kifejezetten kertészek által használt, bazalt szikla szálakból készült steril ültetőközeg; Cymbidium és zöldségtermesztésnél gyakorta használják

Lechuza Pon: ásványi anyagokból álló ültetőszubsztrát, szerkezetileg stabil, hosszú ideig használható; képes magába szívni és leadni a plusz tápanyagokat, akárcsak a vizet; alapja horzsakő, zeolit és lávakő, kiegészítve műtrágyával

Korábban már említettük, hogy sokan szívesebben kevernek saját maguk közeget, különböző bevált összetételben és arányban. Aki viszont a kényelmesebb és biztosabb módot választaná, annak kész ültetőközegeket tudunk biztosítani. A megfelelő kiválasztásához pedig szívesen adunk segítséget.

A közegek összeállításánál figyelembe vettük a nálunk kapható növények igényeit és ez alapján kevertük ki őket. Sok féle keveréket teszteltünk és kipróbáltunk mire eljutottunk idáig, hogy megfelelő közeget tudjunk keverni a legtöbb növény számára. Ezeket az alábbi linken tekinthetitek meg néhány kiegészítővel együtt. Mivel gyakorlati tapasztalatainkon alapul mind, ezért bátran ajánljuk a ti növényeiteknek is:

https://inplanted.hu/ultetokozegek