Nov
28
2021
15:50
Nov
28
2021
15:50
Mohakaró - Hogyan készül?
Következő blogunkban bemutatjuk, hogyan is készítjük mohakaróinkat, és írunk saját tapasztalatainkról a kúszónövények karóra futtatatásáról, neveléséről.
A legtöbb ismert kúszónövény természetes élőhelyén talajtakaró, vagy fatörzseken, egyéb függőleges felszínen növekvő életmódot folytat. Ilyenek a Scindapsus, Monstera, Syngonium, Philodendron fajok.
Az általános lakásban függesztett, vagy lefelé csüngő kivitelben tartott formáik eltérnek a természetestől, viszont, ha reprodukáljuk a természetes környezetével közel megegyezőt, akkor láthatjuk, hogy száruk és leveleik másképp fejlődnek, felveszik ’igazi ’ formájukat.
A kereskedelemben kapható kókuszkarók elméletben ezt a célt szolgálnák, de mivel nagyon nehéz őket nedvesíteni és nedvesen tartani, ezért nem a legtökéletesebb megoldásnak számítanak.
Mindenekelőtt akkor lássuk, hogyan is kell elképzelni és elkészíteni egy mohakarót:
A mohakaróhoz szükségünk lesz egy kisebb lyukú hálóra, ami lehet műanyagból vagy műanyaggal bevont acélból.
Számításba kell vennünk, hogy a karózni kívánt növényünk mekkorára növekszik és milyen vastag gyökérzete lesz.
Pl.: ha egy Monstera adansonii az alanyunk, akkor egy 160-180 cm magas és 8-10 cm átmérőjű karó elkészítése optimális lehet.
Kiterítve a hálót, levágjuk a kívánt szélességet, ami megszabja az átmérőt a későbbiekben.
A következő lépéshez szükségünk lesz sphagnum- vagy erdei mohára, amit ráfektetünk egyenletes vastagságban a hálóra. A végén majd ez tartja össze és nem engedi kiszáradni közegünket.
Ezt követően epifita közeget szórunk a közepére egyenlő vastagságban, ami sphagnum mohából, kókuszrostból, tőzegből, feketeszénből és kéregből áll.
Oszlassuk el egyenletesen.
A közegre szórjunk egy vékony réteg sphagnum mohát, amely kiváló vízmegtartó képességű, gátolja a gombák és baktériumok szaporodását.
A talajt pedig kationok (Kalcium, Magnézium) felvételével, illetve hidrogén ionok leadásával savanyítja.
Belehelyezünk egy fa-, vagy egy műanyaggal bevont fémrudat, vagy bambuszkarót, ami a stabilitást adja.
Egy utolsó keskeny mohasávot teszünk lezáró rétegnek a közeg tetejére.
Ha ezzel megvagyunk elkezdjük a háló két szélét gyorsszorítóval összefogni, így egy hengert kapunk, ami gyakorlatilag a mohakarónk lesz.
Vágjuk le a szorítók felesleges szárát és el is készültünk. :)
Most következzen pár sor a beültetésről:
Fontos, hogy kiválasztott kúszónövényeink még rövidek és juvenális szakaszban lévők legyenek, hiszen így tudják elérni a karó tetejére érve kifejlett méretüket.
Érdemes úgy elosztanunk a töveket, hogy a karó a későbbiekben ne legyen hézagos.
A nóduszok között omega kapcsokkal, spárgával vagy dróttal hozzáerősítjük a növényeket a hálóhoz.
Figyelem! Idővel a szárak átmérője vastagodhat, így ezeket az odafogatási pontokat rendszeresen lazítsuk, ellenőrizzük, a begyökeresedést követően pedig távolítsuk el.
Miután elkészültünk, nem maradt más dolgunk, mint permetezővel a karót és a közeget nedvesíteni, időközönként tápoldattal átitatni.
Természetesen függ a megfelelő fényviszonyoktól, a közeg összetételétől is, de ha mindezek optimálisak, akkor nagyon rövid idő alatt megfigyelhetjük, hogy növényünk gyors növekedésnek indul és új gyökerei már a karó belsejébe veszik az irányt, levelei pedig egyre fejlettebbek és nagyobb méretűek lesznek.
Néhány kép saját gyűjteményünkből a mohakarós nevelés eredményeiről:
Reméljük ezen sorok elolvasása után Te is kedvet kapsz ahhoz, hogy mohakarón neveld futónövényeidet.
Ezen elkészítési mód csak egy a sok közül, növényeink számára pedig ez vált be a legjobban. Ettől eltérő karók is megfelelhetnek a fenti cél eléréséhez.
Kísérjétek figyelemmel az Inplanted weboldalát, kövess minket Instagram és Facebook oldalainkon, hogy értesülj legújabb növényeinkről, BLOG bejegyzéseinkről, termékeinkről!
Jó ültetést mindenkinek!
Inplanted csapata