Ékszerorchideák

Általános tudnivalók az ékszerorchideákról

Élőhelyük, felépítésük

A fajok eredeti élőhelye főleg Délkelet-Ázsia trópusi erdőiben található.

Kúszó habitusú, lassú növekedésű, kis termetű, talajlakó orchideák. Árnyékos, védett helyen az avarban, laza talajban, esetleg kisebb sziklákon, kidőlt fákon növekednek.

Idővel húsos szárukkal rádőlnek a talajra és azon kúszva terjednek tovább, miközben oldal- és tősarjakat fejlesztenek, így egy kisebb telepet alkotva. Nyeles levelei szórtan helyezkednek el a száron. Ahogy növekszik, szártagjai úgy lesznek egyre hosszabbak.

Virágzatát tél végén-kora tavasszal a hajtáscsúcsból, hosszú száron hozza.

Legszebben floráriumban/terráriumban növekszik, de kis odafigyeléssel lakáskörülmények között is megtartható.

Hőmérsékletigényük

Melegházi növények: 18-30 Celsius-fok, átlagosan 25-30 Celcius-fokon fejlődnek a legintenzívebben

Talajigényük

A kereskedelemben kókuszrostba, tőzegbe vagy sphagnum mohába ültetve kaphatók ékszerorchideák. Ezekből a termesztőközegekből a lehető leghamarabb ki kell venni a növényeket.

Megjegyzés: Vásárlás előtt minden esetben vizsgáljuk meg a növények szárát, közvetlenül a közeg feletti részen, ahol a legvékonyabb. Amennyiben barna/fekete elszíneződést tapasztalunk, a növény szára rothadásnak indult. Az ilyen orchideákat újra kell gyökereztetni, ami esetükben nem a legegyszerűbb folyamat. Sphagnum mohában, állandó nyirkos és párás környezetben érdemes megpróbálni.

 laza szerkezetű, trópusi erdőtalajt imitáló ültetőközeg

Sekélyen gyökeresedő, talajlakó növények. Rendkívül laza szerkezetű, jó vízáteresztő-képességű ültetőközeget igényelnek. Ennek oka, hogy a gyökereiknek (életmódjukból adódóan) levegőre van szüksége. Tömör talajban rothadásnak indulhatnak, mivel a tömör közeg magas vízmegtartó-képességgel bír.

A legmegfelelőbb összetétel:

vörös fenyőkéreg

perlit

sphagnum moha

kókuszchips

némi tőzeg

Az általunk kevert és használt ültetőközeg: https://inplanted.hu/Inplanted-Mix-Csonakorchideaknak-bulbas-es-ekszero

Talajon kúszó habitusuk miatt érdemes már a fiatal növényeket, egy nagyobb/szélesebb lyuggatott ültetőkosárba tenni, így a közeg jól szellőzik, a felesleges víz távozik, a sarjak megfelelően ki tudnak fejlődni, a szárak rá tudnak feküdni a közegre és gyökereket növeszteni a szártagokból.

talaj felszínén kúszó, húsos szárak

frissen átcserepezett, fiatal ékszerorchideák

fejlődő sarjak

Páraigényük

A Ludisia discolor képes alacsonyabb párában is fejlődni, de amennyire lehetséges igyekezzünk párásítani környezetét. A kereskedelemben kapható  még ritkább nemzetségek páraigényesebbek.

Páraigényük kielégítésére lakáskörülmények közt az egyik legjobb megoldás, ha cserepüket agyaggolyó-tálcára helyezzük, amely rendszeresen át van itatva vízzel, így a folyamatos párologtatás megoldott.

A megfelelő páratartalom biztosítása mellett ügyelnünk kell a légmozgásra is, a gombás megbetegedések elkerülése miatt, főleg floráriumi/terráriumi tartás esetén.

Kis méretű, zárt floráriumban/terráriumban tartsuk kissé szárazabban mind az ültetőközeget mind a levegőt.

A nyári időszakban a szabadban is tarthatók, tűző naptól védett helyen.

Öntözésük

Esővízzel vagy forralással lágyított vízzel öntözzük őket. Az ültetőközeg inkább legyen száraz, mint állandóan nyirkos. Kis vízadagokkal öntözzük, akkor is közvetlenül a növény körül, nem pedig az egész földlabdát átitatva. A pangó vizet nem bírják, száruk könnyen rothadásnak indulhat.

Télen a növény kevesebb vizet vesz fel, így ebben az időszakban fokozottan ügyeljünk az öntözés mértékére.

Fényigényük

Természetes élőhelyükön a trópusi aljnövényzet részeként csekély fényhez jutnak. Tehát a legtöbb ékszerorchidea nem igényel erős fényt, a közvetlen napfénytől kifejezetten óvjuk.

Túl erős fényben leveleik fakulnak, matt bordó színre váltanak, ebben az esetben helyezzük őket még árnyékosabb helyre. Hasonló tüneteket produkálnak túl hűvös helyen vagy túlöntözés esetén is.

Tápanyagigényük

A legtöbb kereskedelemben kapható folyékony! orchidea tápoldat megfelelő számukra. Egész évben, a csomagoláson feltüntetett adagolás betartása mellett kell használni a kiválasztott készítményt. Érdemes az elérhető márkák között időszakonként váltani.

Virágzás alatt NEM javasoljuk a tápoldatozást, mivel úgy hamarabb elnyílik a virág. Viszont egészen az első bimbó fakadásáig érdemes adagolni a tápoldatot.

A csepegtetős tápoldatok és a szilárd táprudak nem biztosítanak megfelelő tápanyagellátást a növény számára, sokszor több kárt tudnak okozni az egy helyen felgyülemlő nagy mennyiségű tápsóval, mint hasznot. Alkalmazásukat nem javasoljuk.

Virágzásuk

Általában november közepén kezdenek virágszárat fejleszteni a levélrozetta közepéből, melyeken apró, gyakran illatos virágaik sorakoznak.

Egyes egyedek éghajlatunkon télen kezdik fejleszteni virágzatukat.

A Ludisia nemzetség virágai általában fehérek.

A Macodes, Aspidogyne, Goodyera és Anoectochilus nemzetség virágai kisebb méretűek. Színük lehet fehér, halvány barna, vörös vagy akár erős sárga is. Ezeket díszítheti akár fekete, vörös vagy barna minta.

A virágok elnyílása után a virágszár visszaszárad. Előfordulhat bizonyos esetekben, hogy a virágzó tő elpusztul. Drasztikus megoldásnak tűnik, de azoknál a növényeknél, melyeknek nincsenek oldalsarjai, célszerű a virágszárát még induláskor levágni, a növény biztos megőrzésének érdekében.

Betegségek

Ügyeljünk arra, hogy leggyakoribb kártevőjük a takácsatka.
Első sorban a levelek fonákján pókhálóhoz hasonló szövedéket képeznek, abban élnek, majd a levelek szívogatása miatt először apró halvány foltok jelennek meg, később a levelek elsárgulása és teljes elszáradása megfigyelhető.
Amennyiben megfertőződött az orchideánk gyéríthetjük az atkákat, ha csak vízzel spricceljük a levelek hátoldalát naponta többször is, atkaölőszer használata mellett.

Ilyenkor fokozottan ügyeljünk arra, hogy a permetezéssel nedves lesz az ültetőközeg is, így öntözni ebben az időszakban gyakorlatilag nem szükséges.

Másik jellemző kártevőjük a gyapjastetű, mely könnyen megbújik a levélnyél tövében vagy akár a szár végén szorosan növekvö levelek között is. Fertőzés esetén kontakt és felszívódó rovarölőszer használata javasolt, heti rendszerességgel, amíg meg nem szűnika fertőzés.

Időszakonként érdemes gombaölő-permetezést végezni a növényeken.

Fontos megjegyezni, hogy a nem megfelelő, alacsony páratartalomban tartott ékszerorchideák legyengülnek, leveleiket lassacskán elhagyják, így könnyebben áldozatul eshetnek valamilyen kártevőnek.

Legismertebb nemzetségek

Ludisia nemzetség

Amikor kimondjuk, hogy ékszerorchidea, többségünk rögtön a Ludisia discolor-ra asszociál. Nem véletlenül, hiszen talán a legrégebb óta kapható ékszerorchidea és talán a legkönnyebben tartható is.

Ázsia esőerdeinek aljnövényzetében él, ahol vastag száraival kúszik a talajon.

Kezdő ékszerorchidea tartók számára a leginkább ajánlott. Amennyiben floráriumba szánjuk, vegyük figyelembe, hogy a Ludisia nemzetség minden tagja helyigényes, magasabbra növekszik és intenzíven fejleszt sarjakat, így a megválasztott florárium alapterületének nagy részét képes beteríteni.

 Változatai

Ludisia discolor

Ludisia discolor var. alba

Ludisia discolor 'Green Velvet'

Ludisia discolor var. nigrescens

Ludisia discolor X spiderman

Macodes nemzetség

A gyűjtők körében egy ideje nagy népszerűségnek örvend a Macodes petola. Levelein arany vagy neonzöld mintázat rajzolódik.

Változatai

Macodes petola

Macodes petola 'Amber'

Macodes petola 'Pearl'

Macodes petola 'Garnet'

Macodes petola 'Gold'

Természetes állomány CITES II.-es státuszban van, sebezhetőnek minősül.

Napjainkban a szövettenyésztés által nagy mennyiségű szaporítóanyagot képesek előállítani, így a természetből történő begyűjtés is visszaszorult.

Dossinia nemzetség

Dossinia marmorata

Jelenleg egy faj ismert a nemzetségből, a Dossinia marmorata. Borneóban őshonos.

Fekete-zöld levelein arany, rózsaszín vagy zöldessárga erek futnak végig. 

Anoectochilus nemzetség

Az egyik legszínpompásabb nemzetség. Sötétzöld, vagy barnáslila leveleik bársonyosak, kontrasztos fehér, arany- vagy ezüstös erek hálózzák be őket.

Virágszáruk a levélrozetta közepéből fejlődik, virágaik leginkább fehér, vagy sárga színűek.

Elterjedésük: Himalájától Dél - Kínáig , Délkelet-Ázsiáig , Ausztráliáig , Új-Guineáig , Melanéziáig és Hawaiiig terjedtek el.

Képek néhány ismertebb fajról, fajtáról, hibridről:

Anoectochilus siamensis 'White Center Green'

Anoectochilus formosanus

Anoectochilus burmanicus

Anoectochilus chapaensis 'Golden Jewel'

Anoectochilus roxburghii 'Gold Bar'

Anoectochilus roxburghii 'Red'

Anoectochilus reinwardtii 'Coral'

Anoectochilus siamensis 'White Center'

Anoectochilus siamensis X roxburghii

Anoectochilus sp.

Anoectochilus sikkimensis

Anoectochilus leyli 'Brown'

Aspidogyne nemzetség

Aspidogyne argentea

Elterjedésük: Brazíliától Paraguayig.

A nemzetség legismertebb faja az Aspidogyne argentea.

Kistermetű faj, levelei közepén vastag ezüst csík húzódik, melyből villámszerű erezetek haladnak a levélszél felé. Virágai fehér színűek.

Hazánkban még ritka a gyűjtők körében is.

Goodyera nemzetség

Goodyera daibuzanensis

Goodyera schlechtendaliana var. nishikiran japan

Elterjedésük: Kelet-Ázsiában, Észak- és Közép-Amerikában, Ausztráliában, valamint az Indiai-óceán nyugati részétől a Csendes-óceánig terjedő szigeteken honosak.

Leveleik bársonyosak, sötétzöldek, sárga vagy ezüst erezettel.

Virágszárúkat a levélrozetta közepéből növesztik, virágaik aprók, fehér színűek.

Végezetül az itt található linkeken keresztül tudtok rendelni ékszerorchideákat és a hozzájuk tartozó ültetőközegeket, kiegészítőket:

Növények: https://inplanted.hu/orchideak

Kiegészítők: https://inplanted.hu/Minden-kellek

Ültetőközegek: https://inplanted.hu/ultetokozegek