Phalaenopsisok
Az orchidea kiállításon való részvételünk alkalmából készítünk egy blogsorozatot, melyekben a legelterjedtebb orchidea nemzetségekről írunk röviden. Igyekszünk kifejteni a fontosabb tudnivalókat tartásukról.
A kosborfélék vagy orchideafélék (Orchidaceae) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe tartozó család.
A legnagyobb nemzetségek a Bulbophyllum (2000 faj), az Epidendrum (1500 faj), Dendrobium (1400 faj) és a Pleurothallis (1000 faj). A családba tartozik a vanília (Vanilla), a kosbor (Orchis) (típusnemzetség) és több termesztett növénynemzetség, mint a Phalaenopsis, a Cattleya és a Cymbidium.
Negyedik blogunkban a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó Phalaenopsis nemzetséggel foglalkozunk.
A Phalaenopsisok előfordulási területe Indiától és Nepáltól keletre, valamint Dél-Kínától, a Koreai-félszigettől és Japántól délre, Délkelet-Ázsián és Indonézián keresztül, egészen Észak-Ausztráliáig tart. Panamába betelepítették.
Hosszú évek óta a Phalaenopsis orchideák a kereskedelemben legelterjedtebb és legkedveltebb virágzó növények. A nemesítők munkájának köszönhetően, napjainkban több ezer hibrid létezik szerte a világon. Ebben a blogban az elterjedtebb Phalaenopsis hibridekkel foglalkozunk.
A Lepke-hibridek nemcsak változatos virágaik miatt oly népszerűek, hanem talán, mert a lakáskörülményekhez legkönnyebben alkalmazkodó orchideák.
A Lepkeorchidea monopodiális növekedésű – a száruk nem ágazik el, egy csúcsa van, amelyből a gyökerek, ovális és vastag levelek, illetve a virágok hajtanak. A növény hosszirányban csak egy tőből nő.
Fényigényük:
Megközelítőleg 7500 lux az optimális számukra, egyes fajtiszta növények esetében ennél több 10-12000 lux is szükséges a virágzáshoz.
Ültetőközegük, átcserepezésük:
Egy optimális közeg összetétele:
- nagyobb szemű vörösfenyőkéreg
- apró szemcsés faszén
- finomra aprított sphagnum moha
- esetleg kókuszchips
Sok esetben előfordul, hogy a kereskedelemben kapható Phalaenopsis gyökerei között megtalálható egy kisebb termesztő kosár, vagy préselt kókuszrost henger. A kókuszrost rendkívül sokáig képes megtartani a vizet, ami számtalan esetben a növényünk tőrothadását eredményezi, még annak ellenére is, ha mi az öntözéssel gondosan jártunk el. Ezt igyekezzünk óvatosan eltávolítani!
A legelterjedtebb epifita Phalaenopsis hibrideknek közepes méretű, pormentes és tiszta vörösfenyő kéreg adja az ültetőközeg alapját, mely némi sphagnum mohával és faszénnel párosul a minőségi keverékekben. Ezen orchideákat speciális gyökérzetük miatt kivétel nélkül átlátszó cserépbe kell ültetni, hogy gyökerük fényhez jusson.
Az előző közegből mindenképp tegyünk az új cserépbe is, mivel a hasznos gombákat csak így tudjuk biztosítani számukra, melyek nélkül elpusztulhat a növény. Átültetés előtt pedig néhány percre áztassuk vízbe az új közeget.
Az epifita orchideákat, csak akkor ültessük át, ha gyökérzetük kellően benőtte a cserepet; viszont ekkor is csak eggyel nagyobb cserépbe, hogy a gyökerek elől ne zárja el a túl sok kéreg a fényt. Erre általában évente egyszer van szükség.
A túlnőtt kilógott gyökereket semmiképp se vágjuk le, hanem hagyjuk őket továbbra is a cserepen kívül.
Ha közeget töltünk a gyökerekre, semmiképp se nyomkodjuk kézzel, hanem egy orchideapálca segítségével juttassuk a kéregdarabokat a gyökerek közé/köré.
A növény levelei és töve nem kerülhet a közeg (felszíne) alá!
A Phalaenopsisok beültethetők léckosárba is.
A nálunk kapható Phalaenopsis ültetőközegek, összetevők:
JÓFÖLD ORCHIDEAFÖLD:
https://inplanted.hu/JO-FOLD-ORCHIDEA-KOZEG-5-liter
FASZÉN:
https://inplanted.hu/Feketeszen-1liter
KÓKUSZCHIPS:
https://inplanted.hu/Kokuszchips-4-liter
SPHAGNUM MOHA:
https://inplanted.hu/Sphagnum-moha
Páraigényük, öntözésük:
Esővízzel vagy forralással lágyított, szobahőmérsékletű vízzel öntözzük őket. Az ültetőközeg 2 öntözés között kiszáradhat, de tartósan ne hagyjuk szomjazni a növényt.
Áztatásos módszer:
A növényt cserepével együtt beleállítjuk egy vízzel felengedett tálba, de ügyeljünk arra, hogy a törzsét ne érje el a vízszint.
Így felveszi a megfelelő mennyiségű vizet, a közegéből pedig kiázik a felgyülemlett (táp)só. Nagyjából fél óra alatt telítődnek a gyökerek. Ezt követően vegyük ki a cserepet és hagyjuk kicsepegni a felesleges vizet.
A pangó vizet egy orchidea sem tolerálja, gyökérrothadáshoz vezet!
A parafablokkon tartott Phalaenopsist permetezzük szobahőmérsékletű, lágy vízzel a délelőtti órákban minden nap, ezek lefelé logó levelei levezetik a vizet, így a koronarothadás veszélye nem áll fenn.
A cserépbe ültetett növényeket nem ajánlott zuhanyoztatni, mert a levelek felszínén összegyűlt szennyeződéseket bemoshatjuk a levelek közti szűk résekbe, ami a koronarothadás egyik leggyakoribb okozója.
A Phalaenopsis gyökereinek mindenképp láthatónak kell lenni, hogy végbemehessen a fotoszintézis.
A kerámia és műanyagkaspók használata epifita orchideák esetében minden esetben lassú és biztos növénypusztuláshoz vezet!
Alapvetően páraigényes növények, az optimális relatív páratartalom számukra 60%.
Páraigényük kielégítésére lakáskörülmények közt az egyik legmegfelelőbb megoldás, ha cserepüket agyaggolyó-tálcára helyezzük, amely rendszeresen át van itatva vízzel, így a folyamatos párologtatás megoldott.
Télen a növény kevesebb vizet vesz fel, így ebben az időszakban fokozottan ügyeljünk az öntözés mértékére.
A dehidratált Phalaenopsis gyökerei matt-szürkés színűek.
A megfelelően hidratált gyökerek zöldek, fényesek.
Tápanyagigényük:
A legtöbb kereskedelemben kapható folyékony! orchidea tápoldat megfelelő számukra. Egész évben, a csomagoláson feltüntetett adagolás betartása mellett kell használni a kiválasztott készítményt. Érdemes az elérhető márkák között időszakonként váltani.
Virágzás alatt NEM javasoljuk a tápoldatozást, mivel úgy hamarabb elnyílik a virág. Viszont egészen az első bimbó fakadásáig érdemes adagolni a tápoldatot.
A keserűsó használata szintén fontos része a lepkeorchideák tápozásának, havonta egyszer ajánlott hozzátenni az áztatóvízbe (ekkor más tápoldatot ne adjunk a növénynek).
A csepegtetős tápoldatok és a szilárd táprudak nem biztosítanak megfelelő tápanyagellátottságot a növény számára, sokszor több kárt tudnak okozni az egy helyen felgyülemlő nagy mennyiségű tápsóval, mint hasznot. Alkalmazásukat nem javasoljuk.
Hőmérséklet-igényük:
A Phalaenopsisnak kifejezett pihenő időszaka nincs. Melegházi növények: 18-30 fok, átlagosan 22-24 fokon fejlődnek a legintenzívebben.
LÉGMOZGÁS:
A megfelelő páratartalom biztosítása mellett ügyelnünk kell a légmozgásra is, a gombás megbetegedések és a koronarothadás elkerülése érdekében.
Ezt akár egy modern, de szolídabb vagy egy kinézetre egyszerűbb, de praktikus számítógép-ventilátorral is megoldhatjuk.
Keiki leválasztás:
A „keiki” valójában egy Hawaii-i szó, amely lefordítva „babát” jelent. A lepkeorchideák esetén egy, az anyanövénnyel megegyező „klón” kezd el növekedni a virágszáron.
/ Forrás: flickr - Pumpkin's Hobbies/
A keikit abban az esetben vághatjuk le az anyatő virágszáráról, ha legalább 3-4 levele és 4-6 léggyökere van, melyekkel képes a növény a továbbiakban a víz és tápanyagok felvételére.
A vágás úgy történjen, hogy a virágszárból hagyjunk a keiki előtt és után is 1-2 cm-es darabot.
Ezt követően a leválasztott kis növényke sebeit kezeljük 3%-os hidrogén-proxid oldattal vagy fahéjjal, majd szívassuk fel szobahőmérsékletű, lágy vízzel, esővízzel.
A beültetést követően ne a cserepes áztatásos öntözési módot alkalmazzuk, hanem finoman permetezzük a közeget.
Rendkívül levegős, sphagnum mohában gazdag, laza közegre van szüksége a leválasztott keiki-nek, melynek alapja apró szemcséjű (vörös)fenyőkéreg.
Ügyeljünk rá, hogy közege állandóan nyirkos legyen.
Nagyjából egy hónap eltelte után elkezdhetjük nitrogéndús tápoldatos vízzel öntözni a növényt.
Virágzásuk:
A termesztők munkájának köszönhetően Phalaenopsis virág szinte minden színben létezik.
/Induló virágszárak/
A Phalaenopsisok megfelelő körülmények közt egy évben akár kétszer is virágozhatnak tavasszal és ősszel. A virágzás általában akkor indul be, ha a nappali és éjszakai hőmérséklet közt nagy az ingadozás, illetve megfelelő a fényerősség. Virágaik rendkívül tartósak. Ügyeljünk rá, hogy a huzatos helyen tartott orchidea ledobhatja a bimbóit.
Különlegesség a virágzásról:
A legtöbb áruházban beszerezhető, modern termesztő üzemekben létrehozott és hormonokkal, megvilágítással és tápanyagokkal virágzásra kényszerített Lepkeorchidea egy idő után kimerül.
Bioritmusuk megborult, olykor a növény gyökérzete és fejlettségi szintje sem tenné lehetővé a folyamatos virágzást, a növény mégis képtelen abbahagyni.
A legjobb, amit tehetünk, ha nem várjuk meg a levirágzás után rögtön bekövetkező másod és harmad virágzást, hanem egész egyszerűen levágjuk a virágszárat.
Ezeknek a kimerült növényeknek regenerálódniuk kell. Térjünk át a normál tápozáshoz, cseréljünk közeget a fent leírtak szerint, majd a növény a megerősödése után ismét virágszárat fejleszt, ezúttal erősen és természetes módon, a maga ritmusában.
Mini Phalaenopsis hibridek:
A kereskedelemben számos mini Phalaenopsis-hibrid kapható.
Tartásuk megegyezik a fent leírtakkal.
Ezek az orchideák kókuszrostban , vagy sphagnum mohába ültetve kerülnek hozzánk az esetek nagy részében. Ezt fontos kicserélnünk, apró darabos fenyőkéreg, faszén és finomra aprított sphagnum moha keverékére. Mindenképp keverjünk bele az előző közegből, hogy a szükséges gombakapcsolatok megmaradjanak, melyekkel együtt él a növény.
Betegségek:
Leggyagoribb kártevője a pajzstetű és a tripsz. Megjelenésük esetén hetente 1X felszívódó rovarölőszerrel elkevert vízben áztassuk őket (csak a gyökereket), melyet 1 hónapig célszerű végezni. Tripsztámadás esetén a virágszárakat azonnal vágjuk le (hiszen a szirmok az elsődleges célpontjaik a kártevőknek)
Gyakori eset még a koronarothadás (általában akkor fordul elő, ha a levéltőbe kerül a víz a figyelmetlen permetezés vagy áztatás miatt), ami sajnos az esetek többségében gyógyíthatatlan.