Cymbidiumok

A csónakorchideafajok előfordulási területe Srí Lanka, Pakisztán, Közép-Kína, Japán, Új-Guinea és Ausztrália között van. Sokuk elterjedése, szigetekre korlátozódik. Hawaiira például betelepítették.

Az ovális alakú álgumókból (pseudobulba) hosszú, sás alakú levelek fejlődnek. Levélzete optimális tartás mellett merev, világoszöld. Az álgumók alapjánál fejlődik ki a virágszár, illetve innen bújnak ki a következő évi hajtások. Virágszárai elérhetik a 150-200 cm-es hosszt is.

Hőmérséklet-igényük:

Mérsékeltházi növények: 12-18 fok, a fejlődéshez 16-18 fok az optimális

(Az Ausztrál és Indonéz fajok tartása a fentiektől teljesen eltérő, folyamatos melegházi tartást igényelnek, nincs 'pihenési időszakuk', 22-24 fokon fejlődnek a legintenzívebben)

Alapvetően hűvösebb, párás környezetet igénylő növények. Nyáron a szabadban tarthatók, félárnyékos, nyirkos helyen, viszont a közvetlen napfénytől óvni kell.

A mérsékeltházi fajok/hibridek elviselik a -1-2 °C-os hőmérsékletet is, ekkor viszont ügyeljünk rá, hogy közegük már száraz legyen, ellenkező esetben megfázhat/elfagyhat a növény gyökere. Védett helyre csak azután kell vinni őket, mikor a hőmérséklet tartósan -2°C alá esik.

Teleltetése fényes, max. 15 fokos helyen történjen, közepes páratartalom mellett, kevés öntözéssel (havonta 1-2 alkalommal, tiszta vízzel).

Virágzásuk:

A termesztők munkájának köszönhetően a kéken és a lilán kívül Cymbidium virág szinte minden színben létezik.

A kertben tartott Cymbidiumot a fagyok beállta előtti napokban kell csak bevinni. Szüksége van az őszi napfényre és a hűvös éjszakákra ahhoz, hogy a virágzás beinduljon. Ha viszont a virágszárak már megjelentek, akkor semmiképp sem hagyjuk tartósan 10 fok alatti hőmérsékletben a növényt, minél előbb vigyük meleg, fényes helyre.

Amennyiben a növényeket nem éri hideghatás a virágzás elmarad! Egyes esetekben a hideghatás ellenére is elmarad a virágzás, ekkor meg kell vizsgálni a többi körülményt.

A szép és erős virágzáshoz elengedhetetlen még, hogy augusztustól virágzást segítő tápoldattal öntözzük őket és figyeljünk rá, hogy a növény (lehetőség szerint) egyszer se szomjazzon. Egészen addig tápoldatozzuk, míg az első bimbók jól elválnak a virágszártól.

A Cymbidium bimbói 10 °C alatti és 20 °C feletti hőmérsékleten károsodhatnak, ledobhatja őket.

Évente egyszer virágoznak télen/kora tavasszal.

Páraigényük, öntözésük:

Alapvetően magas páraigényű növények, az optimális relatív páratartalom számukra 70%.

Esővízzel vagy forralással lágyított vízzel öntözzük őket. Az ültetőközeg 2 öntözés között kiszáradhat, de tartósan ne hagyjuk szomjazni a növényt. Ha huzamosabb ideig nem jut megfelelő mennyiségű vízhez, a pseudobulbák összeesnek, ráncosak lesznek. Ezt az állapotot lehetőleg ne várjuk meg, rendszeresen ellenőrizzük növényeink vízszükségletét!  A pangó vizet nem bírják, gyökereik rothadásnak indulnak.

Közegüket érdemes bizonyos időközönként „átmosni” vízzel, mert különösen érzékenyek a kicsapódó (táp)sókra.

Télen a növény kevesebb vizet vesz fel és pihen, így ebben az időszakban fokozottan ügyeljünk az öntözés mértékére. Ez teleltetési hőmérsékleten 1-2 alkalom/hónap, alulról felszívatva a földlabdát.

Páraigényük kielégítésére lakáskörülmények közt az egyik legmegfelelőbb megoldás, ha cserepüket agyaggolyó-tálcára helyezzük, amely rendszeresen át van itatva vízzel, így a folyamatos párologtatás megoldott. A szabadban rendszeresen locsoljuk fel környezetét.

Ügyeljünk rá, hogy a levelek permetezését a délelőtti órákban végezzük, hogy délutánra/estére leszáradjanak, így elkerülhetjük a gombás megbetegedéseket!

A megfelelő páratartalom biztosítása mellett ügyelnünk kell a légmozgásra is, a gombás megbetegedések elkerülése végett. Ezt akár egy modern, de szolídabb  vagy egy kinézetre egyszerűbb, de praktikus számítógép-ventilátorral is megoldhatjuk.

Tápanyagigényük:

Tavasztól augusztusig nitrogénben túlsúlyos tápot szükséges alkalmazni, augusztustól októberig káliumban és foszforban gazdag (virágzás-inditó) tápot használjunk.

Virágzás alatt célszerű mellőzni a tápoldatozást.

Ültetőközegük:

Többségük talajlakó növény. Cymbidium fajok 300-1500 m magasan, hegyvidékek folyóvölgyeiben találhatóak meg, ahol hűvösek az éjszakák és télen hideg a klíma.

Rendkívül laza szerkezetű, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő ültetőközegre van szükségük.

Egy optimális közeg összetétele:

• apró szemű vörösfenyőkéreg
• tőzeg
• kertészeti perlit
• apró szemcsés faszén
• komposzt
• kókuszchips

Savas kémhatású közeg az optimális számukra. (pH=5,5-5,8)

A nálunk kapható Cymbidium ültetőközegek, összetevők:

INPLANTED-MIX:

https://inplanted.hu/Inplanted-mix-epifita-novenyeknek

JÓFÖLD CYMBIDIUMHOZ:

https://inplanted.hu/JO-FOLD-Cymbidiumhoz

KERTÉSZETI PERLIT:

https://inplanted.hu/Perlit-4L

KÓKUSZCHIPS:

https://inplanted.hu/Kokuszchips-4-liter

FASZÉN:

https://inplanted.hu/Feketeszen-1liter

Átültetésük a virágzás után esedékes, 1-2 évente, mikor a növény gyökérzete teljesen kinőtte a cserepet. Ügyeljünk rá, hogy a túl nagy ültetőcserépben a Cymbidiumok nem fejlődnek és virágoznak jól.

Figyeljünk arra, hogy átültetéskor ugyanolyan mélyre kerüljön a növény töve, mint ahol korábban is volt.

Átültetéskor a gyökérlabdát vizsgáljuk meg alaposan, mert gyakran előfordul rothadás. Ezeket a beteg gyökereket lefertőtlenített ollóval vágjuk ki, távolítsuk el.

SZAPORÍTÁSUK:

Vegetatív módon könnyen szaporítható.

Az idősebb tövek közepén elhelyezkedő pseudobulbák elpusztulnak, amely természetes folyamat. Ilyenkor egyszerűen leválaszthatjuk róluk a még ép, egészséges töveket.

Tőosztásra lehetőség van abban az esetben is, ha még minden pseudobulba ép, viszont arra ügyeljünk, hogy ne egyesével válasszunk le töveket, hanem legalább 3-4 p.bulbás csoportokra bontsuk növényünket.

Cymbidium-termesztő üzem van Magyarországon is, nagy légterű üvegházakban kőzetgyapotos nagy dézsákban termesztik őket.

BETEGSÉGEIK:

Jellemző rájuk a legsúlyosabb gyógyíthatatlan betegség a vírusosság. Ennek tünetei a leveleken jelentkező sárga vonalkák, majd barna elszíneződés, végül levélpusztulás. A vírusos növényeket gyógymód hiányában megsemmisítik.