Leírás: az alapfaj (Epipremnum aureum) a Föld minden trópusi és szubtrópusi területein megtalálható, mint gyomnövény; az ’N’Joy’ változatot az Epipremnum aureum ’Marble Queen’ természetben előforduló ágmutációjaként fedezték fel 2002-ben. Vegetatív dugványokkal történő ivartalan szaporítását egy Mumbai (India) melletti üvegházban végezték. Mivel a fajtának egyedi tulajdonságai stabilak és típushűen szaporodtak az egymást követő generációkban, emiatt sikerült egy stabilnak nevezhető állományt létrehozni; a növény alapszíne fakózöld, szára és levélnyele fehér tarka; a levéllemez közepe általában zöld, külseje szabálytalanul fehér tarka; a fehér részekben előfordulhatnak kisebb zöld foltok; kisebb méretű, tojásdad alakú, "gyűrött" levelek jellemzik, melyek karóra futtatva szintén nagy méretet öltenek és szeldeltté válhatnak
Egyéb: a fehér részeken természetes barnulás előfordulhat, mely nem "gyógyítható" -> túlöntözés esetén több barna folt jelentkezhet; mohakaróra futtatva levelei nagy méretűek lesznek, a tarkaság intenzívebb lesz és bekövetkezhet a heterofília (levélforma-változás), mely osztott leveleket eredményezhet; az alapfaj élőhelyén képes 20 méter magasra növekedni, szárának átmérője elérheti akár a 4 centit is. A fák törzsére gyökérzetükkel felkapaszkodva nyomulnak a fény felé; leveleik árnyékosabb helyen, vagy juvenális korban szív alakúak, egységesek, de egy kifejlett levél akár 100 cm hosszú és 45 cm széles is lehet. Ezek a levelek szabálytalanul szeldeltek.
Virágzás: meglepő lehet, hogy az Epipremnum aureum az egyetlen a családjában (Araceae), amely nem fejleszt virágot. Ennek magyarázata, hogy egy genetikai károsodás (EaGA3ox1) miatt nem képes bioaktív gibberelin-t GA-t fejleszteni, melyek felelősek a növény virágzásáért az EaLFY virágmerisztéma-identitásgénen keresztül. Tehát az Epipremnum aureum-ban a virág merisztéma identitás gén expressziója hiányzik. Végeztek kísérleteket, amikor bioszintetikus gént (GA) permeteztek Epipremnumokra, így sikerült virágoztatni a növényeket
